Ahogy a különböző közösségi média platformok (mint pl. a Facebook, a Spotify vagy a Netflix) átalakították a szórakoztatóipar bejáratott rendszereit, az e-kereskedelemi óriások (mint pl. Amazon, Ebay vagy az AliExpress) a kis- és középvállalkozások szektorában hoztak tartós változást, úgy az építőipar számára most a digitális alapú technológiák jelentik (vagy fogják jelenteni) a felemelkedést. Ezek nem csak a változó fogyasztói igényeknek felelnek meg jobban, hanem teljes folyamatokat (beleértve a bérlést, vásárlást, szállítást) automatizálnak. Az új módszereknek köszönhetően a szakértők arra számítanak, hogy növekedni fog a termelékenység, fenntarthatóbb lesz az iparág és átalakulnak egyes kompetenciák.

De ugorjunk vissza a jelenbe. Az építőipar munkafolyamatai az elmúlt 50 évben nem sokat változtak, legalább is más iparágakhoz képest. Napjainkig nagy mértékben támaszkodik a kézi munkaerőre, a megszokott mechanikus technológiákra és a szokásos üzleti modellekre. Ennek eredménye, hogy amíg az iparág növekszik (vagy csökken), a vállalatok termelékenysége stagnál, nem változik.

Az viszont már egyértelműen látszik, hogy a digitális technológiák lassan, fokozatosan beépülnek az építőiparba is. Megváltoztatják az eddigi infrastruktúrát, az ingatlanok tervezését, az építőgépek használatát, karbantartását és funkcióit. Olyan technológiák jelennek meg évről-évre, napról-napra amik gyökeresen megváltoztatják az építőipart, például: épületinformációs menedzsment (BIM), vezeték nélküli érzékelők széles körű telepítése, automata gépek fejlesztése, a drónok vagy akár a 3D nyomtatás.

Elég, ha a saját raktárunkban szétnézünk: automata feszültségszabályozó az áramfejlesztőkön, akkumulátoros hőlégfúvók, környezetbarát léghűtők, az épületek hőháztartásában jelentős javulást hozó, úttörő polisztirolvágók stb.
A fejlődésnek lesznek ökológiai és társadalmi hatásai is, hiszen az építőipari a globális GDP 6%-át teszi ki, és világszerte több mint 100 millió embert foglalkoztat. Tíz éven belül a nagy mértékű digitalizáció jelentős segítséget nyújthat majd az iparnak, évente akár 12-20%-ot takaríthat majd meg, ez nagyjából 1 000 000 000 000 000 és 1 700 000 000 000 000 (1 trillió - 1,7 trillió) dollárnak megfelelő összeget jelent majd.

Az építőipar szereplőinek - építészeknek, tervezőknek, mérnököknek, építőanyag-beszállítóknak, karbantartó cégeknek - fontos stratégiai döntéseket kell majd meghozniuk, az új technológiák és trendek bevezetésekor. Ezek a döntések pedig minden kétséget kizáróan meg fognak térülni.


Megkérdeztük a kereskedelmi vezetőnket Hegedűs Lászlót, hogy Ő hogyan vélekedik az építőipar jövőjéről.

“A Világgazdasági fórum az építőipar több mint 30 vezető vállalatával együtt, három fő csapásvonalat jelölt ki az iparág szereplői számára, amelyek számításaik szerint megkönnyítik majd a változásokra való felkészülést."

1. Használd ki a virtuális valóság lehetőségeit.
2. Gyárts rengeteg alkatrészt.
3. Alkalmazz fenntartható technológiákat.

"Mi is ezeket az irányvonalakat látjuk körvonalazódni, bár inkább külföldön, mint itthon. Hazai viszonylatban legfeljebb 2-3 céget ismerünk, akik valóban a legmodernebb technológiákkal dolgoznak.

Ha kicsit elengeded a fantáziád, milyen gépeket tudsz elképzelni 20 vagy 50 év múlva? Drónra szerelt betonvibrátor?

Ahogy a járműipar is automatizálódik, gondolok itt az önvezető autókra, így hasonló technológiát el tudok képzelni az építőipari gépeknél is: önvezető lapvibrátorok, aszfalthengerek, hézagvágók, vibrációs betonlehúzók és rotoros simítók, rotációskapák.
Kicsit még távolabbi jövő amit esetlegesen el tudnék képzelni, az a mesterséges intelligencia bevezetése. Ehhez hasonló technológia már létezik, gondoljunk csak a fűnyíró vagy porszívó robotokra. Tételezzük fel, hogy egy nagy felületű betonaljzat dilatációs hézagjait nem nekünk kell felosztani, meghatározni a beton típusát és mélységét, kimérni és felvágni, hanem a hézagvágó gép a kamerái és érzékelői segítségével feltérképezi az adott területet és saját maga által elkészíti ezen hézagokat a lehető legpontosabban és statikailag megfelelően, hogy a beton felülete a hőtágulásából és kémiai zsugorodásból adódó nagy méret változásokat kiküszöbölje napi és évszakos szinten.
A másik hasonló fejlesztés, ami már el is kezdődött több iparágban is, így az építőipari gépeknél is: zéró emisszió, azaz egyre több fajta akkumulátoros gép lesz elérhető, amik leváltják idővel a robbanómotoros gépeket, ezzel is csökkentve a károsanyag kibocsátást.
Ugyan így el tudom azt is képzelni, hogy még több gép lesz wifi-n vagy más egyéb adatátvitelre képes rendszeren keresztül öndiagnosztizációra, azaz okostelefonon, tableten, laptopon vagy asztali számítógépen keresztül képesek leszünk kapcsolódni a gépekhez, így a szükséges karbantartásról, meghibásodásról, állapotról értesítést küld a lapvibrátor, például: cserélje le a motorolajat, tisztítsa meg a légszűrőt, alacsony az üzemanyag szint vagy az akkumulátor töltöttség, 60 üzemóra alapjáraton, 190 üzemóra maximális fordulatszámon, stb.

A lehetőségek tárháza óriási spektrumú, nem lehet tudni, hogy mi lesz a következő újítás, de az Amazon már teszteli a drónnal való csomagküldést, így ki tudja, talán egyszer a kereskedő partnereink is drónnal fogják megkapni az általunk megrendelt polisztirolvágót."

Forrás: https://www.weforum.org